VERSEK
Olyan,mintha szűnne meg a világ
Most van időd,hogy felismerd a hibád
Kihalt utcák, pánikban elő emberek
A teste lehet nem,de a lelke igenis beteg
Mikor baj van akkor kap az ember a fejéhez
Arcodhoz,szádhoz,szemedhez nem érhetsz!
Maszkot teszel, kesztyűt húzol,
Azt hiszed minden bajt megúszol?
Átalakul a világ,tisztul a levegő és a tavak vize
Mindenki le kellene üljön a seggére
De még most is folyik a rosszindulat
Beteg vagyok ... kedvem lenne megfertőzni másokat
Példás ország akarunk lenni
Az állampolgárainkat haza kell engedni
Terjesztik felelőtlenül a betegséget
Sokan sajnos nem ismernek emberséget
Mindenkiben kitör a pánik
Gondolkozunk a holnapon,de mi is van máig?
Van időd még elmondani álmaid és vágyaid
Van időd még megvalósítani céljaid
A pánik az csupán az ellenfeled
Ha lenyugodsz akkor te is megértheted
A világnak szüksége van változásra
Az ember lelkének tisztulásra
Ne mérgezd magad félelemmel és pánikkal
Minden bajra van egy gyógyító bájital
Azt úgy hívják,hogy szeretet és megértés
Hogy használ-e? Szerintem nem kérdés
Ha szerető emberek vesznek körül
Annak szíved-lelked egyaránt örül
Nem a pánikon jár az eszed
És ha otthon ülsz, talán jobban teszed
Időt szakítasz a számodra fontos emberekre
Egy kis pihenés kinek ne kellene?
Mű lett a világ és a benne élő emberek
Most is stresszelsz és hogy jobb legyen nem engeded
Ez egy lecke arról,hogy jónak kell lenni
Azt,amink van becsülni kell,szeretni
Rohanó világban éltünk
Most megállni készül és félünk
De mitől? Nem attól,hogy nem lesz holnapunk
Hanem attól,hogy szenvedésben meghalunk